HUN | ENG

tréningek - tűzönjárás

Az "én" határai

Felfokozott életritmusunk napjainkban számtalan választási helyzet elé állít. Döntenünk kell kis és nagy horderejű kérdésekben, és nagyon sok az olyan helyzet, ami azonnali döntést igényel.

Képesek vagyunk hatékonyan és jól dönteni? Milyen döntéseink minősége? Megvalósítjuk-e valós céljainkat, vagy a lényeges döntések meghozatalát azért csak-csak halogatjuk?

A „tűzönjárás tréning” nem csak kizökkenti a résztvevőket a hétköznapokból, hanem magabiztos- ságot és kellő önbizalmat ad ahhoz, hogy javuljon a mindennapi frusztráció és a negatív stresszel való megküzdési képesség.

A tréning átsegíti a résztvevőket azokon a korlátokon, amelyeket közvetlen és tágabb környezetük hatására a szocializációs folyamatok során „magukba szívtak” .

A tréning célja, hogy a résztvevők maguk is érzékeljék, milyen az, amikor egy addig megoldhatatlannak tűnő feladat, vagy akadály könnyen áthidalhatóvá válik. A néhány órás foglalkozás alatt nemcsak egy felejthetetlen élménnyel gazdagodhatnak, hanem egy olyan oldalról is megismerhetik önmagukat, amely a félelmeik, gátlásaik legyőzésének visszatükrözése lehet, egyfajta önismereti visszacsatolás. A résztvevők emellett olyan pozitív stressz-helyzetekbe kerülnek, amelyekben a bátorság, valamint a problémákkal való megküzdő-képesség magasabb szintre léphet az egyének életében.

Tűzönjárás programmal kapcsolatosan még több információt, híreket, érdekességeket blog oldlaunkon tesszük elérhetővé: tűzönjárás.blogspot.hu

Jótékonysági tűzönjárás

A jótékonysági tűzön járás nyugat Európa szerte elterjed adományozási forma. Az Egyesült Királyság területén évente több adománygyűjtő programot is megtartanak, mint amilyen a „Guy Fawkes Fire Walk”.

A skót epilepsziásokat támogató programon részt vevő Debbie MacKinnon, az egyesület igazgatója így nyilatkozott: “It was such an empowering experience, I would recommend it to everyone and would do it all again without hesitation. The atmosphere was energetic and uplifting.”

Forrás: Tűzönjárással támogató egyesület

A program eredményeként csaknem 3500 font gyűlt össze.

A részletes programleírás letölthető: Karitatív tüzönjárás.pdf

Tűzönjárással kapcsolatos további hírek, érdekességek:

1.1. A "Tűzönjárás elmélete" - mindenki javára válhat!" - Tolly Burkan tollából
A nyugati civilizációkban is már több mint három millióan jártak parázson.
Már a tűzönjárás elméletének megismerése is nagyban javíthat az életed minőségén! Igaz ez akkor is, ha te magad még soha nem vettél részt raja, de ha tudnád, hogy hogyan működik, már az is javíthat az egészségi állapotodon, és megnövelheti erőnléted.

Folytatáshoz klikk a sávra.

"Tűzönjárás elmélete" - mindenki javára válhat! - Tolly Burkan tollából

1977 óta foglakozom behatóan a tűzönjárással, és ki merem jelenteni, hogy mára én rendelkezem a legtöbb ismerettel ebben a témában. Munkámnak köszönhetően mára az Egyesült Államok élenjáró lett a tűzönjárás kultúra történetében. Soha ennyien nem vett részt még ezen az ősi rituálén alapuló szertartáson, amely ezt megelőzően csak néhány kiválasztottnak adatott meg. Magával a jelenséggel kapcsolatos elképzeléseim időről időre formálódott, és csak most, 2000-ben éreztem elég bizalmat magamban, hogy közzé tegyem saját elméletem arról, hogy az emberek miért nem égetik meg magukat, ha átsétálnak az izzó, vörös parázsszőnyegen. Az én elméletem jelentősen különbözik az összes többitől, és ráadásul az összes többi elmélet így vagy úgy, de hibás.

A hamis "Vízgőz" elmélet

Az egyik elmélet, amivel találkoztam a témában az az úgynevezett "Leidenfrost Effect"-en alapul. Több fizikus azt állítja, hogy az a nedvesség, amely a talp alatt keletkezik, megakadályozza, hogy a láb tényleges kapcsolatba kerüljön a parázzsal. Az analógia azon alapul, hogy a tűzönjárás hasonló, mint amikor valaki megnyalja az ujját, és megérintette a forró vasalót, hogy tesztelje, hogy megfelelő-e a hőmérséklete, hogy rányomhassa a ruhadarabra. Amikor a vasaló elég meleg, az érintéstől szó szerint elpárolog a nedvesség az ujjunk hegyéről, ez a vízgőz szinte eltaszítja az ujjat magát a vasalótól. Ezt nevezik a Leidenfrost Effect-nek, mely névadó volt az első, aki először leírta ezt a jelenséget.

A Leidenfrost Effect könnyen megfigyelhető, ha néhány csepp vizet egy forró palacsintasütőbe cseppentünk. Amikor a fém serpenyő elég forró, a vízgyöngyök visszapattognak, mivel a hő olyan intenzív, hogy vízcsepp alja elpárolog, mielőtt a csepp eléri a felhevült felület. Ez az a vízgőz, amitől a vízcseppek visszapattannak a fémfelületről, mielőtt még azt elérnék. Jearl Walker fizikust annyira meggyőzte ez az elmélet, hogy ő tényleg hiszi, hogy lehetetlen, hogy valaki is megégesse magát tűzönjárás közben. Miután súlyos sérüléseket szenvedett a parázsszőnyegen, jelentősen csökkent az elméletbe vetett hite.

Kutatásaim első napjaiban volt alkalmam megfigyelni, hogy valaki hogyan égette meg magát tűzönjárás közben. Ez egyben azt is eredményezte, hogy végleg elutasítottam a Leidenfrost Effect féle magyarázatot, arra vonatkozóan, hogy mitől nem ég meg a tűzönjáró lába az izzó parázsszőnyegen.

A „Vezetőképesség” sem megfelelő magyarázat

A fizikusok egy másik ötlete a jelenség megmagyarázására a "vezetőképesség elmélet". A jelenséget jól szemlélteti az, amikor a sütőből kell egy megsült tortát kivenni . A levegő a sütőben azonos hőmérsékletű, mint a fém tortaforma, mégis nyugodtan benyúlhatsz puszta kezével a sütőbe, anélkül, hogy megégetne. Ha azonban a sütőformához hozzáérsz, az eredmény már egy könnyebb égési sérüléssel is járhat. Ennek az az oka, hogy a levegő rossz hővezető, míg a fém egy jobb hővezető. A fizikusok azt feltételezik, hogy mivel a szén rossz hővezető, ez lehet az oka annak, hogy a parázsonjáró lába nem ég meg az izzó parázságyon, függetlenül attól, hogy annak milyen magas a hőmérséklete.

1994-ben, Bernard Leikind fizikus ellátogatott az Intézetünkbe, és megpróbálta látványos módon bizonyítani az elméletét. Két bélszínszeletet szíjazott a talpára, majd átsétált a parázsszőnyegen, amit a Discovery Channel is rögzített. A steak-re a parázsszőnyeg nem volt semmilyen hatással. Ezután egy fém grillsütő rácsot helyezett a parázsra, és amikor az vörösen izzott, ráhelyezte ugyan azokat a steakeket, amiket előzőleg a talpán viselt, és a fém azonnal bevésődött a húsba. Úgy érezte, hogy ezzel megfelelően bizonyította, hogy a mentális állapotnak semmi köze a tűzönjárás jelenség magyarázatára. Külön kihangsúlyozta, hogy az teljesen lehetetlen, hogy egy embere izzó, vörös grillrácson átsétáljon sérülések nélkül. Ahogy ezt kimondta, néhány munkatársunk rögtön megcáfolta: átsétáltak a fém grillrácson sérülések nélkül.

A felforrósodott izzó grillrács részben a munkatársak súlya miatt, részben amiatt, hogy a hő hatására meglágyult, behajlott, és felvette a járók lépéseinek a nyomát. Azóta is, mint egy ereklyét őrizzük ezt a grillrácsot és az abba megformálódott lábnyomokat azon bizonyítékként, amely alapján elvethetjük a vezetőképesség elméletét.

Amikor egy fizikus a tűzzel kísérletezik, a megfigyelés tárgya általában nem egy tudattal bíró lény. A vezetőképesség elméletét, azt nem vitatjuk, hogy tárgyak esetében lehet alkalmazni. Azonban az emberi lények dinamikusak, önszabályozó szervezetek... így a tűzönjárás kutatás úgy hisszük, kívül esik a fizikusok territóriumán. Azok, akik az elme és a test működését kutatják, talán sokkal inkább alkalmasak elméletekbe bocsátkozni, mint azok, akik egyszerűen csak statikus dolgokkal foglalkoznak.

Mindig is az volt a meggyőződésem, hogy az ember lelkiállapota a döntő tényező, amikor a tűzönjárás mibenlétét akarjuk megérteni. Csak azért, mert egy fizikusnak sikerül sértetlenül átsétálnia a parázson, még nem ok arra, hogy ne gondolkodjunk el azon, hogy a mentális állapot mennyire fontos. Hiszen az elméletükbe vetett hit adott neki a bizalmat, hogy járni a parázson. Az "önbizalom" maga is egy mentális állapot. Egyszer Dr. Leikind-nek azzal a javaslattal álltam elő, hogy bekötött szemmel vezetjük a parázsszőnyegre, úgy hogy ő nem tudja, hogy pontosan mikor is fog rálépni. Így nem lenne módja „mentálisan” felkészülni, mielőtt valóban rálép a parázsra. Nem volt hajlandó. Nem volt hajlandó a grillrácson sem járni, de így feltételezhető, hogy valamilyen szinten neki is fel kellett ismernie, hogy több van a jelenség mögött, mint a parázs vezetőképessége, és mint az egyszerű fizika.

Sőt, miután éveken át ragaszkodott ahhoz az érveléshez, hogy a biztonságos tűzönjárás inkább köszönhető a parázs alacsony vezetőképességének, és hogy a hőmérséklete nem bír semmilyen jelentőséggel 2000. május 9-én, Dr. Leikind végül a következő nyilatkozatot tette: "Minden olyan állítás, amely szerint a parázs hőmérséklete figyelmen kívül hagyató, egyszerűen nevetséges ," és hozzátette:" az a véleményem , hogy tűzönjárás egy szokatlanul veszélyes, és "igen kockázatos tevékenység." Mégis, valaki amerikában nemrég 1200 ºC-os parázson járt sérülések nélkül! Nyilvánvaló, hogy a fizikusok még nem teljesen értik a folyamatot. A nagyközönség számára is elérhető tűzönjárásokon a parázságy általában 650 – 800 ºC között mozog.

Dr. Ron Sato a Stanford University Medical School tagja, a sürgősségi égési sérülteket ellátó osztály vezetője állítja, hogy ha az emberi test egy pillanatra is ki vannak téve a 650 fokos hőnek, akkor harmadik fokú égési sérülés keletkezik a bőr felsőbb hámrétegében és alatta, ami a bőr teljes vastagságában történő elszenesedést okoz. Dr. Sato már kezelt olyan betegek, akik véletlenül lépetek rá az izzó parázsra, és akik annyira súlyosan megégtek, hogy bőrbeültetésre volt szükségük. Amikor arról kérdeztük, hogy mi van azokkal, akik önszántukból a parázsra lépnek, dr. Sato azt mondta: "Nincs logikus magyarázat!". (Ezzel kapcsolatos cikkünk ugyan ezzel a címmel itt olvasható: http://tuzonjaras.blogspot.hu/2013/09/a-parazsonjaras-neurologiai-oldala.html "Nincs logikus magyarázat!" 2013. szeptember 1., vasárnap

Vízforralás egy papír pohárban

Két tudományos kísérlet segített a mostani elméletem megalkotásában. Az egyik, egy iskolai tanárok által is használt egyszerű kísérlet. Az is lehet, hogy korábban már találkoztál ezzel a kísérlettel, amikor még kisiskolás voltál? A tanár megtölt egy papírpoharat vízzel, és aláhelyez egy gázégőt. A víz forrni kezd, de a pohár nem ég meg. Ennek az az oka, hogy a víz 100 foknál nem lesz soha melegebb, amikor is az gőzzé válik. Mivel a víz állandóan érintkezik a papírpohárral, a papír sem tud melegebb lenni, mint 100 fok. Ahhoz, hogy a pohár maga megégjen, ettől nagyobb hőmérsékletre volna szükség,...ami történetesen nagyobbnak kellene lennie, mint a víz forráspontja. A víz hőmérséklete a forrásponton viszont más sohasem nagyobb, mint 100 fok.

A másik kísérletet az Egyesült Államok kormánya végezte az űrkutatások egy korábbi időszakában. Amikor egy űrhajó visszatér a légtérbe, az erős súrlódás hatására az űrhajó felülete rendkívül magas hőmérsékletre melegszik fel. A kérdés az volt, hogy az a személy, aki az űrhajóban utazik, milyen belső hőmérsékletet képes elviselni. A vizsgálat céljából a tudósok egy hőkamrát építettek, amiben a belső hőmérséklet folyamatosan emelték. A kísérlet eredményeként kiderült, hogy ebben a felhevített légtérben, amíg a tojás megfőtt a kísérletben részt vett önkénteseknek semmi bajuk sem lett. Tény, hogy a kísérleti alanyok orrában mért levegő hőmérséklete valójában hidegebb volt, mint a levegő kamrában mért hőmérséklete.

Az „Elme” szerepe

Ez a két kísérlet a saját tűzönjárás elméletem megalkotásának alapjai. A dr. Leikind féle steak-be beleégett az izzó fém, míg az emberi lábba nem, egyszerűen azért, mert az emberi láb egy élő, tudatos lény, aki több, mint egy élettelen anyag. Az emberi test egy olyan mechanizmus, amely képes hűteni. A légzés, izzadás és vérkeringés mind szerepet játszanak ebben a folyamatban, és mindez egy helyen kapcsolódik össze, az agyban, amit viszont az elménk teljesen nyilvánvalóan befolyásolni képes. Másokon is könnyen megfigyelhető, hogy ha például citromot eszik, vagy ha beindul a szexuális fantáziálás, az elme képes megváltoztatni az elektrokémiai állapotot az agyban, ami kihat a központi idegrendszer működésére, és ami kémiai változás eredményez az emberi testben. Könnyen előfordulhat az is, hogy olyankor is érzékelsz fizikai változást, amikor semmilyen fizikai hatás nem ér. Ez nem "az elme hatalma az anyag fölött ", hanem " az elme az anyagban."

Ha a tűzönjáró megfelelő lelkiállapotban van, a vér átáramlik az egész testén. A vér 37 fokos, és ahogy áthalad a talpadon keresztül folyamatosan hűti a szöveteket, és megakadályozza, hogy elérje az "égési pontot", azonos módon, ahogy a víz fenntartotta a hőmérséklet 100 fokon a papírpohárban.

Természetesen vannak határok, amiket mi soha nem szándékoztunk feszegetni. Mi a már több ezer éves hagyományra visszatekintő tűzönjárás alapvető jelenségének magyarázatát kutatjuk, és arra törekszünk, hogy napjaink társadalmi elvárásainak szolgálatába állítsuk életminőségünk javítása céljából.

Amikor az emberek 1200 fokos parázson sétálnak sérülések nélkül, azért tudják megtenni, mert a szervezet nyilvánvalóan képes hűtéssel megvédenie magát egy bizonyos mértékig. Úgy mellesleg, az autók motorblokkjait 1100 fokon olvadó fémből öntik!

Az a magyarázat, hogy az izzó parázson átsétáló ember miért nem sérül meg, felveti azt a kérdést is, hogy akkor néhányan miért is égették meg magukat. A 70-es években azt a célt tűztem ki, hogy eloszlassam a tűzönjárás körül kialakult hiedelmeket, és létrehoztam a világ első tűzönjárás szemináriumát. Több száz oktatót képeztem ki, akikkel közösen 2000-re elértük, hogy már több mint hárommillió ember vett részt tűzönjárás programon. És hány szenvedtek súlyosabb sérülést? Körülbelül ötvenen. Mivel ezek a sérülések valóban megtörténtek, nem hagyhatjuk ezeket sem figyelmen kívül. (Az ötvenbe nem számoltam bele azokat, akik attól sérültek meg, hogy szándékosan megpróbáltak a parázsban hosszabb ideig megállni, vagy elidőzni.)

Sérülésekből kitűnik, hogy sokkal inkább az elmeállapot, és nem a parázságy a sérüléseket kiváltó ok. Amikor az ember nincsenek olyan megfelelő lelki állapotban, amelye lehetővé teszi, hogy a test minden része csúcsteljesítményt nyújtson, a hajszálerek összehúzódnak, és ez megakadályozza a vér szabad áramlását a talpszöveten. Amikor ez bekövetkezik, a vér nem tudja a hőt elszállítani, és nem tudja megakadályozni, hogy a bőr a kritikus hőmérsékletet ne lépje túl, és ezzel megakadályozza az égési sérülést. A következmény felhólyagosodás, rosszabb esetben szenesedés. Az aloe vera készítmények hatóanyagai segítenek helyreállítani a sérült rész vérkeringést, és ha a sérülést követően a készítményt azonnal használják, a felhólyagosodás is gyakran megelőzhető.

Dr. Andrew Weil, a Harvardon végzett neves orvos és kutató, sok évvel ezelőtt foglakozott a tűzönjárással, és azt mondta: "Nincs semmi, ami meg tudna győzni arról, hogy nem a mentális állapot a legfontosabb tényező a tűzönjárásban." Amikor a vezetőképesség témája felmerült, eszembe jut, amikor a parazsat egy lapáttal még jól szétveregetem. A lapát fémből van, és rendkívül jó hővezető. Amint az átmelegedett lapátot belemerítem egy vödör vízbe, akkor létrehoz egy jó hallható "sziszegést." A lapátot semmivel sem tartom több ideig a parázsban, mint amennyi ideig a lábunk érintkezik vele. Így az is nyilvánvaló, hogy a parázs igen is jól érzékelhetően vezeti a hőt. Butaságnak tűnik a hőforrás vezetőképességét firtatni. A kérdés sokkal inkább az, hogy bármi, ami a hőforrással érintkezik, az milyen hővezető képességgel bír. A fém, sűrűségénél fogva rendkívül jól elvezeti a hőt annak forrásától. Az emberi test azonban rossz hővezető.

Amikor az embert égési sérülés éri, azt jelezheti, hogy a lelkiállapota "sűrű" elme és egyben fizikai állapotot eredményezett a testben. A "folyékony" elmeállapot a test folyékonyságát biztosítja magának a szervezetnek. Szóval, nem a parázs vezetőképességét kell vizsgálni, hanem azt, hogy az emberi test hővezető képessége mitől jobb egyszer, mint máskor.

Eddigi kutatásaim eredményeire támaszkodva azt tanácsolom leendő tűzönjáróknak, hogy kerüljék el a parázsonjárást, amíg nem éreznek belülről fakadó igazi késztetést. Egyes belső hangok azt fogják sugallni: "Ne járj!", mások meg azt: "Menj!" Azt szoktam mondani, hogy először figyelj ezekre a belső hangokra, majd figyeld meg a tested reakcióit. Melyik döntésed eredményez kényelmesebb állapotot? Ha azt érzed, hogy a „Menj” sokkal kényelmesebb, mint az a döntést, hogy „Nem menj” akkor menj bátran. Ha a döntésed következtében nyugodt maradtál, azt jelzi, hogy döntés következtében is megfelelő biokémiai állapotban maradtál. Az, hogy a döntésed arra, hogy jársz, milyen alapon hoztad meg, belső hit, vagy a hit egy magasabb foka, nem számít. Mindkét hit ugyanazt a fiziológia állapotot eredményezte a szervezetben. Ha a testük a döntés hatására kényelmetlenül érzi magát, hogy átsétáljon az izzó parázson, azt javaslom, várjunk egy következő alkalomra.

A test maga is kiváló tükrözi a mentális állapotot. Ha a testünk feszült, azt jelzi, hogy gondolataink nem állnak összhangban azzal a fizikai mechanizmussal, amelyet szervezetünk arra használ, hogy megvédje magát. Amikor azt mondom, hogy legyél „nyugodt", az alatt nem azt kell érteni, mint amikor egy nyugágyban heverészel. Azt gondolom, hogy azok az emberek, akik végső soron sértetlenül mennek át az izzó parázson, rendelkezniük kellett azzal a mély meggyőződéssel, hogy nem fognak megsérülni, még mielőtt megtennék az első lépést. Az is nyilvánvaló, hogy ha azt hiszed, hogy ez fájdalmat fog okozni, akkor nem lépsz rá a parázsra. Az ember azért ennyire nem lehet hülye.

Ha az emberek hiszik magukban, hogy "meg tudom csinálni, és nem éget meg", és úgy érzik, "kényelmes" számukra ez a gondolat, akkor megfelelő "bizalom"-mal tudják a járást véghezvinni. A „nyugodt, kényelmes, magabiztos” állapot jelezi a megfelelő kémiai állapot meglétét az agy és a test között. Ezzel a tűzönjárás az elme és test kapcsolatának tapasztalati vizsgálatává válik.

Ez az elsődleges oka annak, hogy a tűzönjárás olyan népszerű ma a sportolók, vezetők és az egészségügyi szolgáltatók körében. Bárki, aki arra törekszik, hogy feltárja az elme/test kapcsolatát, és ezt a tudást képességei javára fordítsa, valódi értéket talál a tűzönjárásban.

Az újonnan tűzönjárókat mindig lenyűgözi az a felfedezés, hogy ők maguk milyen hihetetlen lények. Tűzönjárás felfedi egyszerű emberi mivoltunk. Elménk az új határ és a tűzönjárás még csak a kezdet a az ön-felfedezés folyamatának. Az „elme az anyag felett" következtetései valóban sok izgalmas felfedezést, és új reményt kínál azoknak az embereknek is, akik súlyos betegségek szenvednek, valamint mindazok számára, akik le szeretnék győzni saját korlátaikat, rossz beidegződéseiket, gátló hiedelmeiket: értékesítők, diákok, sportolók, menedzserek..., és még sorolhatnánk. Egyszer talán ez a sor veled folytatódik!

Szöveg: Tolly Burkan

Forrás angol nyelven A firewalking theory that can benefit everyone alatt olvasható.
1.2. A parázsonjárás neurológiai oldala - "Nincs logikus magyarázat."
Az tüzönjárás, vagy ahogy még más néven is ismert parázsonjárás azt jelenti, hogy egy rövid távot teszünk meg az izzó parázsszőnyegen. Ez a rituális hagyomány, ami az utóbbi időben széleskörű érdeklődést váltott ki a test-lélek kapcsolódás körében, eufórikus hatást képes kiváltani.

Folytatáshoz klikk a sávra.

A parázsonjárás neurológiai oldala.

"Nincs logikus magyarázat." - -Ron Sato, orvos, Stanford Orovosi Egyetem, Égési és plasztikai sebészet
Az tüzönjárás, vagy ahogy még más néven is ismert parázsonjárás azt jelenti, hogy egy rövid távot teszünk meg az izzó parázsszőnyegen. Ez a rituális hagyomány, ami az utóbbi időben széleskörű érdeklődést váltott ki a test-lélek kapcsolódás körében, eufórikus hatást képes kiváltani. A parázsonjárás kulturális rítus volt és a történelem során sok társadalomban a parázsonjárást a spirituális fejlődés rítusaként használták (6). Mostanában a parázsonjárást a cégek csapatépítés részeként használják, ahol a munkatársakat a közösen elért siker köti össze. Miközben szkeptikusok vehemensen mutatnak rá a parázsonjárás lehetséges termodinamikai magyarázatára, a pontos neurológiai és mentális aspektusa kevésbé ismert. Első pillantásra képtelenségnek hangzik az, hogy valaki át tud sétálni a parázson anélkül, hogy megégetné a lábát vagy fájdalmai lennének. Ha közelebbről megvizsgáljuk a parázsonjárás neurobiológiai elemeit, lehet, hogy jobban megértjük a parázsonjárás bizarr jelenségét.

A parázsonjárás intenzív előkészületeket igényel, minthogy a fát parázzsá kell égetni, ahol a parázságy 700-800 fokos lesz (7). Egy ilyen magas hőmérséklet komoly égést és neurobiológiai kárt okoz. Még az elemekkel történő direkt kapcsolat nélkül is ez az extrém forróság komoly fájdalmat és kellemetlen érzést tud kiváltani. Ennek ellenére ritka a sebesülés, sőt a legtöbb parázsonjáró különlegesen pozitív élményről számol be. A parázsonjárók elkerülik a láb sebesülését és nincs fájdalmuk. Hogyan lehetséges ez?

A parázsonjárásnak két misztikus eleme van. Először is hogyan éri el a parázsonjáró, hogy nem ég meg a lába? Másodszor, hogy-hogy nem érez fájdalmat? Ez a két nagy kérdés, annak ellenére, hogy a kérdések összekapcsolódnak (ha a parázsonjáró elkerüli a külső hám sérülését, lehet, hogy nem érez fájdalmat). Sok szakember vallja, hogy, az önbizalom erősítése az előkészület legfontosabb aspektusa (3). Az előkészületi fázisban a parázsonjáró egyfajta fókuszált relaxált állapotba kerül, amiben a véráram a lábban felerősödik. Ennek az az eredménye, hogy a forróság gyorsan elpárologhat és a láb nem ég meg.

Ha a parázsonjáró nincs a megfelelő pszichológiai állapotban, a felszíni kapillárisok összehúzódnak így a forróság nem képes megfelelően elpárologni a talpról (5). Ez akkor történik meg, ha a parázsonjárónak kicsi az önbizalma, befeszül, emiatt aztán csökken a véráram a perifériákban. Fontos tudni, hogy néhány ember megégeti magát a parázsonjárás során. Ezekben az esetekben ugyanolyan volt a tűz, mint máskor. Ezek a sérülések azt mutatják, hogy mennyire fontos a mentális felkészülés, és nem az számít, hogy milyen parázs vezetőképessége vagy a hőmérséklete (5).

A szkeptikusok leggyakrabban a parázsonjárás legitimitását kérdőjelezik meg a fizika termodinamikai tételeire való tekintettel. A meleg érintkezésen keresztül áramlik a fából a lábba. Mind a parázs és a talp gyenge hővezetők, vagyis a meleg „elillan”, és nem égeti meg a talpat. Ha például a frissen sült tortát megérintjük, akkor nem égetjük meg a kezünket, de ha a tepsit, akkor biztos megégetjük. A torta, csakúgy, mint a parázs nagyon rossz hővezető annak ellenére, hogy nagyon forró tud lenni (4). Tolly Burkan, Firewalking Institute of Research and Education alapítója, ezt az érvet azzal cáfolta meg, hogy sértetlenül átment egy fém grillezőn, ami kitűnő hővezető. Ezzel bemutatta azt, hogy a felület tulajdonságai nem relevánsak (4). Azt tanítja, hogy a parázsonjárás sikere azon múlik, hogy a központi idegrendszer hogyan változtatja meg a normális állapotát. Burkan magyarázata szerint, “ha nyugodt vagy azzal a döntéseddel, hogy parázson jársz, akkor a megfelelő biokémiai állapotba kerülsz … ha a testedben feszültség van, az azt mutatja, hogy a gondolataid feszültek.” (3) Ebben az értelemben a parázsonjárók természetes módon stimulálódnak arra, hogy befogadják a nagyon magas hőmérsékletet.

Ez persze még nem magyarázat arra, hogy a parázsonjárók talpa miért nem érzékel fájdalmat. A parázsonjáról azt mondják, hogy a mentális felkészülés alapfeltétele annak, hogy az idegrendszer felkészüljön az érzékelés leállítására. A parázsonjárásra való felkészülés általában 4 részre osztható (1). Ezek a szakaszok (a Hit, az Akaraterő, a Képzelet Ereje, és a Jelen Felszabadítása), segítik a parázsonjárót abban, hogy az energiáját arra használja, hogy megerősítse az önbizalmát a sikeres parázsonjáráshoz. A felkészítést gyakran úgy írják le, hogy “egyirányú” mert ez teljesen arra fókuszál, hogy érd el úgy a parázsszőnyeg túloldalát, hogy nem esik bajod. Ebben az értelemben, a parázsonjárónak kettős képzete lesz – először is hideg mohát képzel el a talpa alatt, miközben érzi a parázs érintését. Ennek eredményeként „sem-sem” állapotba kerül, ahol nem teljesen a jelenben és nem is a képzeletben van (1). Ebben az értelemben úgy tűnik, hogy a parázsonjárók „eltávolítják magukat” az azonnali érzékeléstől.

Azt gondolom, hogy a parázsonjárást meg lehet magyarázni ezeken a koncepciókon keresztül, amikről most beszéltünk. Amikor valaki a kocsiban vagy a hajón szédülős lesz, akkor …, az azért van, mert inkongruencia alakul ki az idegrendszer elvárásai és az érzékelés között. Más szóval, ha a külső inger miatt az érzékelés várakozó állapotba kerül, és nincs kisülés, akkor az illető kellemetlenül érezheti magát. Meglehet, hogy ugyanez a mechanizmus a magyarázat arra, hogy valaki hogyan tudja kikapcsolni a fájdalomérzékelését. Ha valaki tudatosan át tudja változtatni a külső ingereket, akkor elméletileg ki tudja kapcsolni a normális fájdalomérzékelést. Tehát a parázsonjárás titka abban lehet, hogy a parázsonjárók átalakítják a külső ingereket az i-funkciókon keresztül.

Ha a parázsonjáró alkalmazkodni tud ezekhez az elvárásokhoz, akkor az elméletileg lehetséges, hogy más fájdalmas dolgot is kibír. Ha adva van két személy és mindkettőnek ugyanolyan az érzékelési neuronjának a tevékenysége, akkor az lehetséges, hogy különbözőképpen éli meg a helyzetet? Igen, tudjuk, hogy az ingereket különbözőképpen értelmezzük. Vagyis az akkor lehetséges, hogy mindenféle bonyolult tényezők miatt az emberek különbözőképpen élnek meg bizonyos fájdalomingereket? Ez szintén lehetséges. Nem mindenki érzékeli ugyanazt az örömérzetet ugyanúgy (ugyanolyan öröminger mellett) és nem ugyanolyan mértékben érzékeljük a fájdalmat sem ugyanarra az ingerre. Vagyis a következtetés az, hogy az ingerek hatását egyénileg érzékeljük.

Valószínűleg ez történik a mentális felkészülés alatt is. Annak érdekében, hogy valaki sikeresen menjen át a parázson, az elmét különleges állapotba kell hozni. Ezalatt a mentális felkészülés alatt lehet, hogy az i-funkció készíti fel az idegrendszert az inger különböző értelmezésére. Gondoljunk csak például a hosszútávfutókra. Ezek az atléták képesek arra, hogy nagy fizikai terhelést kibírjanak és közben csúcsélményben is legyenek. Tíz mérföld megtétele után a futás nem lesz sem könnyebb, sem nehezebb. Hanem az történik inkább, hogy az idegrendszer alkalmazkodik ahhoz, hogy másként értelmezze az ingert. Ami először fájdalomként van értelmezve, később eufórikus élményként hat. Az az érzés, hogy „mots képes lennék örökké futni” ugyanúgy jelenik meg, mint a parázsonjáróknál, akik arról számolnak be, hogy nincs fájdalmuk, sőt inkább eufórikus állapotba kerültek, amihez nagy önbizalom társul.

Ugyanezen a weboldalon (2) tíz évvel Yun-Wen Shaw azt a feltételezését tette közzé, hogy szerinte a biofeedback mechanizmus szintén közrejátszik. Különösen, ha a parázsonjárók igazítani tudják a belső meleg-érzékelésüket, akkor nem érzékelik a forró parazsat a lábuk alatt (2). Vegyük a láz példáját. A beteg ember hideget érezhet, és már rázhatja is a hideg pedig a testükben megemelkedett a hőmérséklete. A belső érzékelésük annyira felnyomja az érzetüket, hogy nem is éreznek meleget annak ellenére, hogy megemelkedett a testhőmérsékletük. Ha a parázsonjáró ugyanígy változtatja a hőérzékelését, akkor lehetséges, hogy nem érzékeli a magas hőmérsékletet. Shaw hipotézise ehhez hasonló; az idegrendszer tudatos adaptációjával képesek vagyunk az inger érzékelésének a megváltoztatására. Többet szeretnék tudni annak a lehetőségéről, hogy hogyan lehet tudatosan igazítani a hőérzékelésünket. Ha ez tényleg lehetséges lenne, akkor az ember képes lenne túlélni bármilyen extrém körülmények között.

Míg a parászonjárás fizikája oldala nagyon kétséges, addig a dolog neurológiai aspektusa sem teljesen világos. Hogyan lehet az, hogy a parázsonjárók nem égetik meg a talpukat? Talán ennél még izgalmasabb kérdés az, hogy miért nem éreznek fájdalmat? Az világos, hogy kontrolunk van az ingerek értelmezése felett. Mindegyikőnk különböző módon értelmezi ezeket az ingereket. Lehetséges, hogy a parázsonjárók mentális felkészülést alkalmaznak, és ezáltal megváltoztatják a normális érzékelésüket, így nem éreznek fájdalmat, amikor átsétálnak a parázson. A komplex mentális felkészítés segíti a parázsonjárókat a normális értelmezés megváltoztatásában. Amíg ki nem próbálom magam, addig nem tudhatom biztosra.

Szöveg: Andyz Mittelman 2010. június 4.


(1) www.kondor.de/shaman/coals.html
(2) www.serendip.brynmawr.edu/bb/neuro/neuro00/web2/Shaw.html
(3) www.firewalking.com
(4) news.nationalgeographic.com/news/2005/09/0901_050901_firewalking.html
(5) www.corporatefirewalking.com
(6) www.sparksdevelopment.com/history.html<
(7) www.firewalker.co.uk/fire_walking/fire_walking.htm#Leidenfrost
(8) Neurobiology class notes/discussion, Professor Paul Grobstein, March/April 2010
Forrás angol nyelven The Neurological Side of Firewalking alatt olvashat.